2016. június 3., péntek

PALETTA - Május

Bíbor.
A Naplemente színében cserebogarak robognak. Apró légiforgalom színes kereszteződései e földi létnek. A nő a metróra vár. A férfit bőr cipői hozzák. A nő könyvet olvas, de csak a szemével. A férfi rágyújt. A nő mutató újját az ajkához érinti, majd egyet lapoz. A férfi eldobja a gyufát. A nő sóhajt. A férfi cipői kikerülnek egy pocsolyát. A nő lehunyja szemeit. A férfi megáll. A nő feláll és szemét behunyva tartja. Hallja ahogy a férfi elmosolyodik. Május a mosoly hangja.

PALETTA - Április

Zöld.
Egy kerekes székes öreg hölgy ül egy babakocsis csecsemő mellett. Ősz haját fújja a szél.
A parkot nézi a tó vizét. Gyerekek sárkányt eregetnek. Az árnyékok kergetik egymást.
Nézi, ahogy remeg a víz. Úsznak a felhők a tükröződésben. A Nap a szemébe süt. Látja, ahogy alszik a csecsmő. A dédunokája. Látja a verebeket. Ahogy fürdenek. Érzi az arcán a szelet. Nézi a zokniját, hogy milyen fehér a lábán bőre. A kezén a bőr. Újjai mintha elferdültek volna. Körmei oly öregek. Egy labda pattog a füvön.
A csecsemő zárt szemhéjára süt a Nap. Ugyanaz a Nap, mégis, most látja először a színét. Lassan lehunyja szemét. Az arca fáj, ha mosolyog. Vagy csak a lelke reped egyet. Semmit nem hall, csak a levegő illatának lágysága borul plédként rá. Egy tánc. Arra gondol, hogy a tavasz egy lassú tánc.

2016. április 3., vasárnap

A fehér színű ember

Te vagy a könyvekben a szavak mögötti fehér színű lapokon a nyugalom.
Az ablakokon a világot lassan festő keret.

2016. március 24., csütörtök

Nyelvújítási ötleteim

Belülről jövő, reálisan derűs, kétségtelenül rendíthetetlen, igenlő
hozzáállás az élet dolgaihoz, fordulataihoz, kihívásaihoz:
Pozitűd


Filozófiai magasságokba emelkedni képes, szelíd, 
bölcs módon felülemelkedett, esszé szerű, mély, 
hiteles érzésekbe merülni merő beszéd, értekezlet, levél:
Lélekzet


Meglévő szavak összepárosításával, szójátékával, új,
értelmes szavak alkotása:
Grammatematika


Mikor valaki hirteln felbukkan éppen azután, hogy gondoltunk rá, eszünkbe jutott:
Érezgés


Valami igazán értékesnek a megtalálása, felbukkanása, miközben egy
másik dolgot kerestünk:
Szerencsepp


Érzéseit nyíltan vállaló, szellemileg kifinomult, szenvedélyes társadalmi réteg:
Érzelmiség


Politikailag nyugodt, gazdaságilag stabil, kiegyensúlyozott életszínvonallal rendelkező ország: 
Nemzeng


Érzelmi csalódás, trauma által keletkezett súlyos lelki fájdalom:
Szívfónia



Designer: Agynagy, Észtéta


Költő: Szóbrász, Szószerész








2016. március 1., kedd

Zászló

Forr a dalom.
Forradalom.
Forrad a lom.

2016. február 28., vasárnap

PALETTA - Március

Világoskék.
A szél stílust vált. Szellővé emelkedik. Felnőtt korának kezdete ez. Ha csukott szemmel járok is, a levegő hemzseg történetekkel. Telemerítem tüdőmet vele. Illatokat öltenek a hangok. A fák fashion show -ja ez. Egy márciusi délutánon, addigi életem legnehezeb beszélgetésén voltam túl. Március 8. Emlékszem. Szombati nap volt. Hazafelé jöttem, és a lábujjaimban, és a kézfejem ujjainak végén éreztem a ütőereim dobbanásait. Leültem, hátammal a kályha elé, és hagytam, hogy villámokká váljanak a gondolataim. Vihar kerekedett a szívemben. Ahogy másnap felébredtem pont olyan volt az ég, mint a vihar után az Óceán. Szinte visszatükröződtem benne. Hajózni indultunk a kanálison, egy barátom hajóján, és odafelé menet, úgy el voltam merülve a gondolataimban, hogy eltévedtem a biciklimmel. Évek óta nem történt ez meg velem Londonban. És nem bántam. Aztán a hosszú keskeny hajó tetején lefeküdtem. Némán úsztunk a Tavaszban. Olyan volt, mintha nagyon lassan kifelé tolnának egy életmentő szívműtét után egy képzeletbeli folyosón. Láttam plafonként az eget, melyen egy cserebogár nagyságú repülő húzott fehér csíkot. Híd alatt úsztunk át. Minden lassú volt. Néma. Nem volt hangja a hídak hónaljának sem, csak apró zöld bársonyszerű mohák, és a vízről visszaverődő nap tánca rajtuk. A fák ágain fehér virágok lengtek. A kezeim a tarkóm alatt voltak és én újra lélek_zethez jutottam.

PALETTA - Február

Fehér.
Reggel az égen, már látszik a derű. De a szél sálunként, még mindig keserű. Betegség gyötri a testünk. A plafon színe pont, mint a fellegek. Az elhasznált papírzsebkendők formáin tűnődöm. Jéghegyek csúcsa, melyek 9 tizede a víz alatt van. Sosem felejtem el a pillanatot, mikor először megpillantottam azt a reklámot, az irodám falán az Ogilvy-ben, ami az egész életemre lett hatással. Február volt, és az egyetlen melegséget a szívemben, az a plakát jelentette. Az érzés, hogy valakivel, akivel sosem találkoztam, és sosem fogok, úgy, hogy nem egy az anyanyelvünk, egy másik emberi rétegen szavak nélkül is egy nyelvet beszélünk. Álltam ott és sírni lett volna kedvem, de van, hogy a sírás kevés. A plakáton egy jéghegy látszik, amely a szöveg betűiből rajzolódik ki. A jéghely mellett, egy hatalmas óceánjáró hajó úszik, mely a jéghegyhez képest aprónak fest, felette süt a Nap.
A jéghegy víz feletti részén a betűkből az olvasható : Mi úgy hisszük, a Világ tele van kiaknázatlan lehetőségekkel. Majd a víz alá érnek a betűk, melyeknek a színe a fehérről, vízszín kékre vált, és így folytatódik : Kiaknázatlan lehetőségekkel önmagunkban, kiaknázatlan lehetőségekkel a tapasztalatainkban, és valójában kiaknázatlan lehetőségekkel mindenben, ami körülvesz minket. Amikor észrevesszük, hogy a toll, amivel a bevásárló listánkat írjuk, képes lenne megírni a következő Pulitzer-díjas regényt, akkor láthatjuk, hogy a lehetőség voltaképpen nem más, mint mindig cselekedni, kezdeni valamit azzal, amink van, és nem arra vágyakozni, amink nincs. Szerintem az emberek is mind jéghegyek. Lelkük 1 tizede látszik. 9 tizede a víz alatt van.