Barcsak tudnam, hogy kell a szavakkal ugy jatszani, hogy azok ne a valosagot fessek le elem, tudnek veluk zsonglorkodni tan, tancra perdulve enekelni, vagy buveszmutatvanykent a kalapomba rejteni oket, es aztan madar formajaban utjukra engedni. Vagy tudnek akar csak egyszeruen kozephalado szinten hazudni. Mindent megprobalnek most bevetni, hogy lakhatatlanna tegyem lelkem meguresedet helyet, ahova erzesem szimpla alberlokent koltozott. Hogy megfoghassam a kezzel foghatatlan okait. Ma ejjel pontosan ott alltam, ahol annyiszor alltam mar a kepzeletemben. Csakhogy most szokatlan modon a valosagban voltam. Kihalt, csendes utcak, nyirkos gesztenyefa illat suhan egyedul a jardan. Egy dolog egeszen szembetuno : Budapest sotetebb, mint London. Es valahogy idosebb is. Alig latni a reszleteit ejjel. A fak levelei kozott atbuvo lampak eletlen fenyenek csendjeben mentem felfele a Zugligeti uton. Sehol senki. Kepzeletemben legalabb mindig ott setal az az Ur, azzal a ket didergo agarral, akik szemeben minden nap valami megmagyarazhatatlan magany lehetosege vacog. A feheret kozuluk ugy hivjak : Michel, a barna pedig a Boogie. Olyan volt, mintha en sem lettem volna most ott. Lattam, ahogy a non-stop viragbolt OPEN tablaja vilagit, de nem tudtam megfigyelni a reszleteket. Nem ereztem a lepteimet. Hogy milyen hirdetes van az oszlopra szogelve felig eso aztatta kopasaban, vagy hogy nezi-e a portas meg a tv-t arcara vibralo fenyt szegezve, hogy hianyzik-e meg a B213-as terem egyik ablakanak az egyik uvege, hogy a Budagyongye-nel a sarki ejjelnappali zoldseges pakolja-e epp a citromokat, es kozben szol-e meg az a kopottfekete muanyag radio ? Hogy a benzikutnal lehet-e meg kapni azt a muanyag uveges jeges cappucino-t? Ul-e mas is rajtam kivul a 22-es buszon ? Hany ablaka vilagit a korszallonak epp ? Milyen illat szurodik az utcara a Remiz elott ? Eg-e meg a Janoshegyi kilato vilagitasa ? A kolikapu 0925 A - kodja a regi-e meg ?
Egyiket sem tudnam megmondani.
Ott voltam egy legterben a semmi agan ulo lelkemmel, hogy levegyem, es eltegyem vegre, de nem tudtam segiteni rajta.
Semmi dolgom nem akadt. Belasszozhattam volna pusztan racionalis ervekkel es leranthattam volna a valosag kalitkajaba, vagy egy hirtelen mozdulattal leonthettem volna a sercego semmi fajdalmaval, vagy kedvesen a remeny pluss pledeivel takargathattam volna be, es addig ringathattam volna, mig alomba nem szenderul, de en szimplan csak belattam, hogy mindig csak a tetteket latjuk, nem pedig az erzeseket.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Tudod, és ezzel nem fogok újdonságot mondani, minden olyan, amilyennek látni akarod.
VálaszTörlésAmikor nemrég a sulira jártál, gondolom, még máshogy láttad ezeket a dolgokat (talán írtál is itt róluk korábban) és nem hiszem, hogy azóta túl sok minden változott volna itt.
Egyébként lehet, hogy nem ez a legtutibb hely, valóban (már ha most a fővárosra vagy akár kis hazánkra gondolunk), de egyelőre nem látom ilyen borongósan a helyzetet. Persze, mindenkinek más a viszonyítási pontja, én pl. tudom, honnan jöttem, nem felejtettem el és ez remek viszonyítási alap nekem.
Ezért részemről annyit tudok hozzáfűzni a fentiekhez: Maradj meg kint! És ne gyere vissza hosszabb távra! (Komolyan.) Remélem, ez sikerülni is fog, mert ha haza kellene jönnöd, az valóban csak szenvedés lenne neked.
2010 a Tigris éve és én sok sikert kívánok a továbbiakra is! Ittunk ősi, anyagi javakat hozó teát, de azzal korábban sem volt gond; viszont az átszokást egy teljesen más közegbe, már egy keményebb és időigényes folyamatnak gondolom. Én erről csak elmélkedni tudok, de Te még időben vagy! Tehát, mutasd meg nekünk, hogy kell élni! Azaz Bon Voyage és amit már korábban is mondtam (és ez a legfontosabb):
Happy-Go-Lucky!
Koszi. en nem a helyet lattam borongosnak, csak az erzeseimben volt nemi mennydorges, villam. (ami angliaban sosincs ! - dobbenet) go go !
VálaszTörlésAkkor néhány hét után be kell látnom, hogy félreolvastam a dolgot. :)
VálaszTörlés