The River of Time

Kedves Freddie Mercury,




Ne haragudj, hogy csak ilyen keson irok neked, de amiota Londonban vagyok egeszen maskepp latok az idore es annak beosztasanak megelesere es managerlesere. Tobbet gondolok Rad is, hiszen munkaba tekeres kozben majdnem minden reggel te szolsz a fulemben, es majdnem midnig a The Golden Boy cimu szamod. Muszaj tudatnom veled, hogy a Szofita Land kedvenc karakteret rolad neveztem el, baratsagunk jeleul. Remelem nem haragszol azert, hogy egy majom. Bar a mini univerzum atmoszferajat bemutato filmben direct nem hagytam hogy enekeljen, nem lenne hozza melto hang e Foldon, a kovetkezo musicalben viszont attol tartok muszaj lesz majd megszolalnia, hiszen a sajat elettortenetet, a majomma varazsolodasat mutatjuk be. De ez most nem lenyeg.
A mult het szombaton voltam az Alfies Antique Marketen, es a masodik emeleten, az egyik sarki boltban, egy idos holgy gyujtemenye kozott megtalaltam toled egy autogrammot. A News of the world cimu lemezetek badogemberen volt a neved, vicces volt a kezemben tartani e “ket szot”, ekkor jutott eszembe hogy irok neked az altalam az eletben a legfontosabbnak tartott dolog, es a zened kozott felfedezett azonossagrol. Szerintem a legfontosabb, itt ezen a bolygon, ebben a rendszerben, pontosan ugyanaz ami a Queen slagerekeben : az ido beosztasa. Minden ezen mulik. Ritmus. Az elet egeszet, es kulon-kulon minden egyes szeletet le tudom vezetni erre az egy mondatra. A csaladot, a baratsagot, a haborut, a munkat, egy napot, a sikert, a hitet, a sportot, barmit. Minden az idobeosztason mulik. Es amiota ezt felfedeztem, egyre jobban aggodom is. Hirtelen mintha atlattam volna egy kepzeletbeli timeline –t magam elott, beraktam par kulcskockat, tobb layer-en is, es azt kell mondjam, hogy eddig nem allok rosszul. Meglepodve tapasztaltam, hogy elvegre ott vagyok, ahol ket evvel ezelott terveztem, hogy ket ev mulva leszek, es elvegre pont azt csinalom, amit terveztem hogy csinalhatnek, es hogy szabadnak erzem magam, ugyanakkor vannak emberek akiknek talan szereztem par mosolyt az eletben, szoval szerintem nem allok rosszul, mindannak ellenere, hogy szanalmasan rovidnek erzem az eletet ahhoz, hogy hibazni is lehessen, vagy rossz donteseket hozni. Es egy kisse megneheziti a jatek sulyat az erzelem. Viszont sok mindenben egyertelmu utakat nyit. Peladul nem latom ertelmet az olyan munkat vegzo embereknek akik nem elvezik azt amit csinalnak. Sot, megfigyeltem azt is, hogy a legrosszabb, hogy mindez egy felfele es lefele is mukodo szimpla orvenyfolyamatot indit el mindenkiben. Azok az emberek, akik
itt korulottem azzal a kisugarzassal dolgoznak, hogy a legbelso bugyruk a szivukben arra a kerdesre, hogy : szeretik-e a munkajukat ? Igazibol azt valaszolja hogy : Aah, dehogy. Nem is vegeznek olyan hatekony munkat, mint azok az emberek akik az eletuket a szivuknek szentelik, es valoban azt csinaljak amit szeretnek. Csak azt amiben oromuket lelik. RAadasul ezaltal meg elvezik is. Igy egyre jobban oromuket leleik benne, igy oromot adhatnak masoknak is, es vegul sikeresek lesznek. Tudom, hogy furan hangzik mindez, de megint csak oda lyukadok ki, hogy nincs ido, nem azt csinalnunk aminek nem orulunk, illetve hogy ha nem azt csinaljuk, akkor elpazaroljuk az idot, es ujra csak visszaertunk az idobeosztasra. Tudom, hogy mondhatnank azt, hogy dehat nem mindenki csinalhatja azt amiben oromet lelne, mert valaki szivesen lenne Eiffel Toronyor, de sosem lehet, mert nem Paris-ban szuletett. Erre tenyleg csak ujra azt tudom, mondani, hogy : de lehet. Ha jol osztja be az idejet, lehet. Egy nagyon aprocska pelda csak, egy jelentektelennek tuno reszlet, ahol megvillan az elmeletem : a cirkuszi artistak. Ha pelaul egy artista rosszul osztja be az idejet, csak egy icipicit is, es csak egyetlen egy masodperccel erkezik kesobb a trapezon, mint ahogy a tarsa kinyujtott kezzel ugrik fele, orokre elveszitheti az erkezo tarsat.
Ne haragudj, hogy ennyire belemelyedtem, csak csodalttal es orommel tolt el, hogy mindezt ilyen kezzelfoghato tapasztalatokkal felfedezhettem a sajat eletemben.
Most nincs tobb idom, ha erted, hogy ertem!
De tudod ugyis, mikor rad gondolok, es erot meritek a ritmusaidbol. Kerlek add at udvozletem Coco Chanel –nek es Kaszás Attilá-nak !



Udv,

Tari Zsofi.