2009. március 22., vasárnap

Pánik - avagy racionális benyomások

CSakhogy nehogy túlcsöppenjen a blog.


Ma hogy két nap után újra éhségszerű érzés keringett bennem, elmentem a Quickbe, ami pont olyan mint a Mcdonalds csak hidegebb a krumpli.
Épp a sajtot kerestem a Süper Cheese szendvicsemben, mikor emelkedett hangvételű férfihangot hallok. Egy Úr, aki leginkább a Száll a kakukk fészkére-ből (a szót MARCINAK ajánlom) az idősebb dadogó göndörebb hajú emberre emlékeztet (sehol nem találok róla képet ) olyan szinten bedühödött - vicces hogy előtte pont azon tűnődtem mellé üljek e, vagy egy siltessapkás aranyórás maffiafőnök mellé, az utóbbit választottam - hogy a biztonsági őr fejétől 5 cm-re üvöltött valamit franciául. Csak a kávét értettem. Lehet az bánotta, hogy csak két cukorral kapta.
Mindenesetre akkor lett izgalmas a dolog mindenki számára, számomra pedig gyomorgörcsöthozó, mikor akkorát csapott az asztalra hogy hallani lehetett ahogy koppan a jegygyűrűje, de még a hang el sem érte a fülünket, már a jobb öklével a biztonsági őr orrát kapta telibe. Nem is értem hogy állhatott ilyen naivan az az ember, dehát gondolom nem hitte hogy ilyen hamar dühbejön az üvöltő szájhoz tartozó test.
Szörnyű volt hallani, ahogy az ököl tompán puffan egy másik ember arcán. Az Élet, jelentem másképp hangozza magát, mint a mozi..
Még most is kiráz a hideg.
Az őrnek elkezdett ömleni az orrából a vér. Ekkor bántam meg hogy ketchuppal kértem a sültkrumplit.
Mindenki szájában megállt a falat. A hamburgersütő fiúk a pulthoz rohantak. Egy másik (v)evő ráugrott hátulról a férfire, a biztonsági őr, ekkor éledezett, a férfi ekkor egy fél literes kólát dobott( ?) a biztonsági őr felé, aki ezt kiütötte egy bal horoggal- még időben úgy, hogy az pont a mellettem lévő falon landolt, amiből én is kaptam egy adagot. Ekkor már a lapítva menekülő rémült túszok társaságában próbáltam kiekrülni a sarokból. Mert, hogy pont arra szorította a tekerve rugdalozó üvöltő embert, a vérző biztonsági őr. Egy férfi közben hívta a rendőrséget. A biztonsági őr pedig egy idő után szorította a férfi fejét, a hamburgersütő a hátán állt. Folyamatosan rugdalózott, meg üvöltött.
4, azaz négy percen belül volt kint a rendőrség, 5 fős kommandóscsapata, akik kitekert kézzel, bár nem könnyedén, nincsittsemmilátnivaló mondattal vitték el az embert szirénázó kocsival.
Aztán még úgy húsz percig ültem a kaja fölött....


TEgnap pedig megkezdtem bébiszitterkedős bevetésem. Végre sikerült találnom családot. Mármint "munkát". Két kisfiúra vigyázok szombat esténként. Nagyon örülök, csupa új tapasztalat.

Rettegve szugeráltam a kis Benit (1,5) hogy ne kelljen "kakikálnia"..mert akkor! ! ! ahogy az anyukája elhintette előttem a mondatot :
"ha meg kakikálna akkor ott apelus tisztába teszed!"

uhristen.
Tisztába??? Még életemben nem tettem tisztába senkit.

No, szóval nem kakikált hála az égnek. És még sírni sem sírt, amire nagyon büszke voltam. Próbáltam igazi CSupa-csupa cupp-cupp mentes felnőttként beszélni vele, és teljesen bejött neki. Nem brümmögtem, meg nem blüblüblüblüblöztem felette fura fejet vágva, és ez még a totális megnevettetés szintjére is elrepítette frissen kialakuló kapcsolatunkat. Amiről készítettem is videót, nagyon viccesen nevetett.
De most csak egy kép róla :

1 megjegyzés:

  1. Ajánlását köszönöm!:)
    Örülök, hogy te sem kakikáltál azért be, a Quickben:)

    VálaszTörlés