em (ber) lékeim

Budapest-félig lehullajtottan álló kitartó sárga fái. Ősz. A Margitsziget.Villamossín csikorgás éjfél után. A körszálló a Baár-Madas ablakából és az a titkos folyosó amin nem mertem végül végigmenni. Zuhanyzás közben Beatlest éneklünk. Egy lány a Mcdonaldsban az Oktogonon velem szemben egy hamburgert evett és közben sírt. Nagyapám egy szem dianáscukrot kért tőlem, mikor egy maroknyit kaptam. Márkóval azt játszuk, hogy ki bírja ki hosszabb ideig hang nélkül a csikizést. MÁZLI a kutyám, akit elütött egy autó. Anyával oviba megyünk és közben villámlik. Nagymamámnál sültkrumpli szagra ébredek télen, szünet van még alhatok. Balett órán miattam áll le az egész csapat, mert a másik lábamat emeltem a jobb helyett. Elengedett kézzel megyek biciklin lefelé Mátrafüredről egészen Gyöngyössolymosig. Kosárlabdameccsen 3 pontosat dobok, ami miatt nyerünk, hazafelé szerpentines úton megy a buszunk, Ikarus, mellém ül az edző, otthon megtudom, hogy a kutyámat el kellett altatni. Oviban Robi ugyanolyan sapkát vett. Bombariadó alatt rohanva a suliból elesek az udvaron, a 101 kiskutyás harisnyanadrágom szétszakadt, pedig nem is robbant fel az épület. Foghúzás után a tampon kiköpése. A fogszabályzó levétele utáni este, ahogy állok a tükör előtt és az ujjaimmal tapogatom a fogam. Olaszországban egy elhagyott csónak tetejéről írom a naplóm, és azt érzem, sok minden vár még rám. Véletlenül nyelni a tengerből. Temetés, melyen én viszem a keresztet, és arra gondolok, hogyha mindenki a sír fölött sírna, hány nap után lenne belőle könnymedence. A Kunigunda utca kettő körül már csendes. Éjjel megállítanak alakok, de nem félek, bent kisgyerekek játszanak a nyerőgépen. Az Árpád hídon a "Tiéd is" zászlók lebegnek. A lépcsőfordulóban az elavult festmény a falon mosolyog. A NAP mikor kólásrekeszekké alakultak a libegőn az emberek. Mikor a papucsom egy másik ember lába volt. A hasamban a befelé mélyülő vákum érzése, mellyel mintha pillangók kelnének életre belül. Bécsben leégett a vállam. Amikor a gép felszállt Toronto felé és láttam messziről integetni azokat akiket szeretek. Nézni a csillagokat este Toschiba mellől, egyedül az erkélyen, Toschiba még mindig szeret. Havat fotózó irániakat látni Brüsszelben és 1 pixellé válni örömükben. Papagájok között futni egészen a mélabús rókáig, érezni a távolság tapintható magányát. Futás közben csöndben lenni. Amszterdamban a tűzfújónak félig kigyulladt a szakálla. A Polaroid gép exponálásának a hangja. Siófok. SMS -t kapni egy északi országból olyan búcsúszóval, hogy "végtelen csók". Megérkezni hosszú út után két ölelő karba. Várni a találkozást úgy, hogy trolibuszok takarják ki a képet. A túra végén az utolsó lépés. Beleremegni az elvesztés gondolatába. Puccos kocsiban aludni egy garázsban, mely fölött kissé bukott hangulatú buli lüktet. Megsimogatni az agarakat sétáltató ember agarait, és későn realizálni, hogy csak azért álltak meg, hogy dolgukat végezzék. Nézni, ahogy a kakaó elolvad a tejen. Lúdbőrrel ébredni nyári hajnalon. Hallani egy másik ember szívdobogását. Megérezni a csendet, mielőtt elkezdődik a vihar. Nézni csak a villámokat.A legjobb baráttal ketten egy telefonfülkében ülve beszélgetni, s az arra járó turistáknak azt imitálni, csak épp telefonálunk. A talajon aludni. Kiállni az esőbe sírni. Érezni a forró mozarella ízét a szájpadlásomon. Tüsszenteni szemöldökszedés közben.
Hallgatni éjjel három körül, ahogy hangja van a hulló falevelek landolásának. Brahms-ra biciklizni a Mátrában. Pálinkázva sakkozni egy alig megverhető emberrel.