2009. május 14., csütörtök

I don't wanna say goodbye



Ha Brüsszel megszemélyesülne, akkor felhívnám a "Radio Contact" 102,80 -at, melyet minden nap hallgatok, melyre minden nap karaokizok, olykor a fürdőszobában a hajszárítóval együtt, és jobb esetben akkor épp nem lát Parvine...rosszabb esetben épp énekelgetve főzök, ABBA gimmie gimmie gimmie ritmusra hűtőtnyitok, tésztát kavarok, hűtőt zárok, és hopp ott áll Parvine..
Ma reggel például teljesen hibás francia kiejtéssel énekeltem Edith Piaf-fal hogy : Noooooon, Rien de Rien, noooooooooooooooon je ne regrette rien!
A reggeli közben pont úgy emeltem a kezemet, mint Evita a Don't cry for me-s Hősök terés jelenetben, de engem egyetlen egy ember sem figyelt. Csak Nala. De Ő rendkívül lenézően.
De ezen a csatornán nemcsak a zenék nagyszerűek, hanem nincs reklám, sem hírek sem semmi csak csodás számok, régiek ! Néha egy-egy dal közepén bemondja egy mély hang : Brüsszel, Rádió Kontakt Plüüüüüsz. És aztán szól tovább a szám.
Szóval felhívnám, és azt mondanám, hogy Brüsszelnek küldeném nagy szeretettel Brian Hyland : Sealed with a kiss című számát. Meg küldeném mindenkinek aki szereti.(ezt sosem értem miért jó mondani a kívánságműsorokban)
Nagyon szeretem az ismeretlen alkotótól származó klippet is, amely ehhez a számhoz készült.Mintha felvették volna, ahogy az emberek egy másik számra táncolnak, majd azt visszalassították volna, ennek a számnak a tempójára..zseniális.

http://www.youtube.com/watch?v=EJNNbRfPako&feature=related



1 megjegyzés: